Sok támogató levelet kaptam a hőzöngő borász bejegyzésre. A bormarketing-téma messze vezet, és közérdeklődésre tart számot, ezért foglalkozunk vele. Közöljük Marczingós Zoltán levelét, a címre kattintva olvasható.

2003-ban voltam először Bordeaux-ban a Vinexpo-n, ami örökre átalakította gondolkodásomat. Én már a rendezvény kezdete előtt két nappal bent voltam a csarnokban és csak ámultam-bámultam a sok csodálatos, esetenként emeletes standokon. Teljes extázis addig, míg a magyar standhoz nem értünk. Na ott aztán rám jött a sírhatnék. Azt az ocsmány undormányt, ami ott volt, szégyen!!!! Szégyenlettem magam, hogy be kell állnom a pultba kínálni a magyar borokat. Csak annyi, hogy mellettünk a csodásan kinéző szlovák standon tolongtak a látogatók a 2 puttonyos aszúért! Vicc!!! De még a román stand is jobban nézett ki, meg egyáltalán, mindegyik. Viszont sok államtitkár és talpnyaló pöffeszkedett legalább ott a mi pénzünkön.

Eltelt két év, megint Vinexpo. Egy fokkal jobb volt a helyzet, akkor már létezett az a stand, ami a fotóidon látható. De ez még mindig idejemúlt, mintha a nyolcvanas évek elején, a BNV-n lettünk volna. Erre az útra úgy mentem, hogy mellékesen elvállaltam egy cikket a ... újságnál (bocs ezt most kihagytam - a szerk - D.E.). Fotóztam is tisztességgel, majd életemben először írtam cikket. Öt oldalban sikerült kiírnom magamból a dühömet. A szerkesztők örültek, gratuláltak, én meg reménykedve vártam a megjelenést. Végeredmény: egy semmitmondó meghúzott cikk és a Vinexpo hivatalos fotói a honlapukról. Ők is beijedtek!

2007 Vinexpo. A magyar stand már csak a 3. pavilonban kapott helyet a szélen, a periférián (ha jól tudom a keveset és késve fizetőket rakják ilyen "frekventált" helyekre, bár lehet, hogy most nincs igazam). Itt jóba lettünk a stand hivatalos hostessével, aki egy vacsoránál mesélte nekünk, minden látogató azt hitte, hogy ő az egész rendezvény útbaigazítója és alig páran érdeklődtek nála a magyar stand iránt. Hát megint nem sikerült előrehaladnunk. Viszont itt már nem ért meglepetésként. Legalább a Tokaj Renaissance standja jól nézett ki.

Még egy gondolat, az a pár látogató, aki odatévedt, valószínűleg nem reklámozta később agyon a magyar borokat, mert valljuk be, nem a minőségi borok képviselői voltak jelen zömmel (tisztelet a kivételeknek!).

Szóval, egyrészt örülök, hogy rajtam kívül mások is észreveszik ezt a problémát és mernek hangot adni a véleményüknek. Csak így tovább!

Marczingós Zoltán