borbandi

Nem a ruha teszi....és a külső megfog, a belső meg megtart..  és persze, a jó bornak nem kell cégér..

Megannyi közhely, ami mind olyan, mint Lenin..   Nem, nem olyan zsarnoki és kopasz, hanem élt, él és élni fog..  mindörökké. Még akkor is, ha közben megváltoztak az idők és ezek a mondatok javarészt már nem csak idejemúlttá váltak, hanem bizony az igazságtartalmuk is erősen megkérdőjelezhető.

Mert legyünk őszinték..  a csomagolás igen is fontos!  Mindig, mindenhol..  A bornál meg  pláne!

Mert a palack levétele a polcról olyan, mint a pasizás..  /biztos a csajozás is hasonló, lévén, magam nő, azt még nem próbáltam../

Ott van ugye, az alany..  lehet, hogy csupa szív és maga a tökély,  pont olyan, amire mindig is vágytunk, aki az összes álmunkban szerepel..  akinek innánk a szavait, néma áhítattal csüngve rajta, akit boldogan vinnénk haza a kedves mamához, aki miatt a „barinőket” megütné a guta…   DE!

..és igen, ezt még a legkérgesebb szívű és legelvetemültebb férfiolvasók is tudják, hogy ha ott van az az átkozott DE szócska, akkor nem lesz közös fagyinyalás, borkóstoló, csillagszórós lepedőgyűrés..

Mert az, hogy a velünk szemben álló pasas a két bekezdéssel feljebb felsorolt, szuperlatívuszokban szárnyaló tulajdonságok komplex halmazával rendelkezik, sosem fogjuk megtudni..  soha..

…mert szandi van a lábán…
…mert fehér frottír zokni kacsintgat ki a makkos cipedlijéből…
…mert barna a haja és azt utáljuk, emlékeztet valakire…
…mert nem barna a haja és mi csak azt szeretjük…
…mert körszakálla van…
…mert nincs neki olyan…
…mert autóstatyi fityeg a csuklóján…
…mert hasi-tasi csüng a pocakja alatt…

..és még milliónyi oka lehet annak, hogy valakinek miért mondjuk azonnal, mielőtt egy szónyi esélyt is kapott volna, hogy nem!

De hogy jön ez most ide?

Pont így..  képzeld el azt a Kánaánt, amikor betérsz egy borboltba..  akármerre nézel, mindenhol csillogó palackok reflektálják vissza a szemedben felcsillanó szikrákat..

Mennyország!  Illetve izé..  várjunk csak!  A bőség zavara..

Ok..  szűkítsük a kört, ennyit mégsem vihetünk haza..  Hmm..  vörös? Nem, ma nem..  inkább valami könnyű fehér..  olaszrizling..  hmm..  nem, az sem az igazi..  következő polc..  sauvignon blanc.. igen!  Ez lesz az!

Nah, nézzük..   egyiket sem ismerem..  Jézus!  Ez hogy néz ki?  Mi ez a gagyi? Kishajó meg hullámzó Balaton vagy tenger, vagy akármi? A kishugom szebbet rajzolt az oviban! Pfúúúj! Nem kell..   ez? Hmm..  ez mi?  Annyi rajta a girland meg a csicsa, hogy nem tudom elolvasni az apró betűkkel épp csak odatévedt információkat!  Kínlódjon vele, akinek hét anyja van!

..és ez? Hajnalcsillag..   yeah!  Király..  de ilyen szőlő nincs…  mint ahogy azt sem látom, hogy ez a kiscsillag vajon miből is áll..  nem kell..

Na, ez oké..   ez tetszik..  elegáns, sikkes..  Jó kézbe venni, jól esik a szemnek is..   meg ez is tetszik..  ez meg valahogy olyan modern..  nem is tudom, egyszerűen tetszetős és kész!  Ezt a két palackot viszem.

Persze, még kiderülhet, hogy a bor, ami a szemet elvarázsoló címke mögül előkerül, gyenge minőségű, nem ízlik; többet nem veszed meg és/vagy le a polcról..   DE!

..itt jön az a bizonyos de..  ahhoz, hogy a bor a fogyasztóhoz elkerüljön, fel kell rá hívni a figyelmet..  ha még nem volt alkalma kóstolni fesztiválokon, pincében, itt-ott, először a palackkal találkozik, akkor bizony a címke lesz az, ami döntően befolyásolja a venni vagy nem venni témakörben!  

Persze, ha a beltartalom nem stimmel, a címke kevés, de odáig el kell jutni, hogy a nedű a pohárban landoljon..

Nem véletlen, hogy vannak grafikusok, akik borcímkére szakosodtak..  

Nem csak a színek, a képek, a hangulatok fontosak,a  címke elsősorban adathordozó..  szerepel rajta jó esetben, hogy melyik pince, melyik borvidék, mennyi az alkoholtartalom, stb…

A megadott adatok nem teljesen szabadon választhatók, hiszen nagy részét EU-törvények teszik kötelezővé, mint pl. a kén-szulfitos részt..  a kötelezőség itt is hozott magával egy csomó- Magyarországon eddig máshogy működő és/vagy mondhatni értelmetlen és érthetetlen módosítást is- pl. az alkoholfok feltüntetésének milyenségét..   régebbi palackokon még találkozhatunk 12.8% vagy egyéb törtszámra végződő értékkel, évek óta azonban csak egész és fél számok szerepelhetnek a palackokon, ami bevallom, engem zavar. Ez olyan – a pasi hasonlatnál maradva- mintha mindenki csak 170-175-180-185 cm magas lehetne..  mindannyian tudjuk, hogy ez nem igaz, hiszen van, aki 178 és van, aki 173, mint ahogy borban is van, aminek 11,8% és van, aminek 13,4% az alkoholfoka, ennek ellenére az érték kerekítve szerepelhet.  Pont. Mert az EU így mondta.   Ahogy azt is, hogy ennek ellenére +-1% eltérés lehet..  szóval a pasi, aki 177 centi, azt írja magáról, hogy 180, de lehet 170 vagy 190 is..   na ugye, hogy így már azért egészen más a leán.. izé, a legény fekvése? ;)  

..és engem pl. az is zavar, hogy amíg az egy fajszőlőből készült bornál fel van tüntetve, hogy a bor kadarka, furmint vagy épp shiraz, addig a cuvée borok nagy részénél ez nem szerepel a címkén..  pedig én szeretném tudni..  mert mi van, ha a házasítás fő eleme pont egy olyan szőlőfajta, amit én nem annyira szeretek?  Igen.. pech..   orosz rulett…   

Szóval a címke kell. Fontos. Nagyon fontos. Pont, mint a cégér és a ruha. Egy tetszetős külső, egy pimasz kis kacsintás, egy cinkos mosoly..   Ez alapján döntök a megkóstolom/nem kóstolom témakörben.  Én, a fogyasztó..  mert engem akartok örök szerelemre bírni, ugye? ;)


Borissza Clarissa