borbandi

Megszűnik az eddig a bormarketingért felelős Agrármarketing Centrum (AMC), az ezzel kapcsolatos feladatok pedig végre logikusan a Magyar Turizmus Zrt.-hez kerülnek. A szakma kitörő örömmel fogadta a hírt, nekem viszont szinte hiányozni fog, hiszen az utóbbi 8 évben olyan sok témát adtak nekem.

Egy jóbarátom tapasztalatát tenném itt közzé a magyar bormarketing teljesen vállalhatatlanul neveletlen vezetőjéről, mert nagyon fontosnak és tanulságosnak tartom:

Az Agrármarketing Centrum (AMC) jólfésült vezetőjének elképesztő magabiztossága még imponáló is volt, hanem amikor a gondjaira bízott területről úgy kezdett beszélni, mint a sajátjáról "kitoltam nekik 100 milliót" - már furcsa volt ez az avas kommunista duma. A hetvenkedés folytatódott: - De annyira hülyék, hogy pályázni sem tudnak - jegyezte a borászokról kiselőadása zárásaként.

Nem a ruha teszi....és a külső megfog, a belső meg megtart.. és persze, a jó bornak nem kell cégér..

A nyár a fröccs ideje. Ilyenkor folyamatosan találkozunk a témával, és szerencsére a fesztiválokon - most a Szigeten - egyre többen sétálnak fröccsel a kezükben, és a budapesti szórakozóhelyeken is divatosnak számít. Ez örömteli, de ha továbbgondoljuk, szinte csoda.

Idén a szokásosnál is többet fesztiváloztam. A nyár végére összeállt a kép, mert belülről, a pultból nézve jól láttam a helyzetet. A bor divatos ital, szeretik az emberek. Már a Sziget pankos, sokszor koszos, jellemzően külföldi közönségének kezében is magyar rozéfröccsöt látok lépten-nyomon.

Amikor otthagytam Miklóscsabit a Présház standján, és elindultam körülnézni a Szigeten, meglepve láttam, hogy nem korsósör, hanem műanyag-palackos rozéfröccs volt a mászkálók kezében. A Balaton Soundon, és most hétvégén a pécsi Bor-és Grillnapokon ugyanez volt a tapasztalatom, barátaimnak elképesztő mennyiségű borát adtam el. Ami kiváló eredmény, főleg ahhoz képest, hogy Don Quijote-i harcnak néz ki az egész, bormarketing nélkül.

Demeter Endre