Nem csökken a feszültség a bormarketing-pénzek körül. A borásztársadalom régóta aggodalommal figyeli a tavaly megalakított Bormarketing Bizottság működését. Úgy tűnik volt alapja, hiszen alakul a botrány, a tagok harmadát felmentették. A módszer már ismert: aki panasszal él, vagy kérdése van, annak nem kell többet jönni.

A borok literenként 8 forintos jövedéki adóját régóta marketing-hozzájáruásként fizetjük be a nagy kalapba. Később ez 5 és 10 forint lett, borvidéktől és bortípustól függően. Az évi nagyságrendileg 1 milliárd forintos összegből azonban a nehezen, botrányok közt született megállapodás óta eltelt hat év alatt nem sikerül érdemi bormarketinget megvalósítani. Ami most van, az a szakma szerint öngól.

A pénz elosztásáért kezdettől az Agrármarketing Centrum (AMC) felel, és ezt folyamatosan és kollektívan támadja a borász szakma. Az AMC költségvetése 2 milliárd körül van, amelyből az agrárium ágazati marketingjét kell megoldania. Ehhez képest valóban sok a borra szánható összeg. Még akkor is, ha annak 40 százalékát rögtön elveszi a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Borminősítő Igazgatósága ellenőrzési célra.

Az AMC gyakorlatilag saját pénzeként kezelte, kezeli az összeget. Rövid ideig, 8 hónapig működött egy Bormarketing Kht. elnevezésű szakmai fórum, ám ez 2009-ben csődbe ment, mert eleinte akadoztak a kifizetések, később pedig már egyáltalán nem érkeztek meg a pénzek az AMC-től. A legutóbbi kísérlet a tavaly novemberben alakított Bormarketing Bizottság volt. A marketingre szánt összegek kifizetése a szakmai zsűri javaslatára, a vidékfejlesztési miniszter jóváhagyásával történt volna. Ám itt is előállt a szokott helyzet, az új AMC igazgató elődjéhez hasonlóan félreértette a feladatot, és kész tényként, politikai diktátumként tálalta az előterjesztéseket. Ez a testület ellenállásába ütközött. Az AMC módszerei elleni tiltakozásnak több módja volt, az egyik tag, Szepsy István már a második ülésre nem ment el, majd lemondott. Példáját egy hónappal később Marozsán Judit is követte. A 11 fősre olvadt tagság az elnök Geönczeöl Attila egyetértésével 8 aláírással egy javaslatot tett le a miniszter asztalára a kezdettől fennálló problémák megoldására, a jogosultságok tisztázására. Fazekas Sándor miniszter fogadta őket, pozitívan állt az ügyhöz. Majd március végén meglepve vette kézhez négy tag, köztük az elnök, hogy indoklás nélkül köszönték meg „eddigi áldozatos munkájukat”. A munka valóban áldozatos volt, mert az ország különböző pontjairól érkezve havonta több napot töltöttek költségtérítés és tiszteletdíj nélkül azzal, hogy a pályázatok korrekt elbíráláson essenek át. Ráadásul az AMC diktatórikus stílusát is el kellett viselniük. Ez minden borásznak ismerős, aki a magyar standokon, kiállításokon tölti az idejét és borait.

A felmentés azért elgondolkodtató, mert a konstruktív javaslatokra nem érkezett válasz, hanem egyszerűen felmentették a szakmai és etikai okokból aggályoskodókat, mondhatnánk hőbörgőket. Pedig létezik a közgazdaságilag és jogilag kidolgozott koncepció, amely elvenné az AMC kezeléséből, és önállósítaná a borimázst, a Vidékfejlesztési Miniszter felügyelő szerepe pedig nem csorbulna.

Külön iroda kell, mint Ausztriában, Franciaországban, vagy Ausztráliában. Addig nem lesz megfelelő bormarketingünk, amíg a következő kiállításig látunk előre, összekeverjük a bort az uborkával és a disznóval, konzervgyári, sőt vágóhídi képeket vetítve a magyar standon. Érdemi üzenet, és hosszú távú tervek nélkül csak a 20 éve tartó vesszőfutás folytatódhat, a borászok által összeadott marketingpénz céltalan szétszórása.

A legutóbbi megjelenésünk is botrányos volt. A düsseldorfi ProWein kiállításon ismét értelmetlenre sikerült a magyar arculat, ezúttal 27 millióért. Az egyetlen változás, újítás mostanában az, hogy az AMC komoly pénzeket kér a résztvevőktől. Aki például a bordeaux-i Vinexpo magyar standján szeretné ingyen szétlocsolni a borát, annak az eddigi szállás- és útiköltség mellett már 500.000 forint helypénzt is ki kell fizetnie. Szerintem már nem sokáig találnak erre jelentkezőket. Az utolsó majd kapcsolja le a villanyt.

Demeter Endre