A Balaton Sound fesztiválon és a Visegrádi Palotajátékok borudvarában egyszerre vettem részt, családi és baráti segítséggel persze. Visegrádon Erzsébet királyné, a Balatonnál az országos borkirálynő is kóstolt nálam, igazán nagy élmény volt. Borozni divatos, talán ezért is fogyasztották rajtuk kívül más királynők is a borunkat ezen a hétvégén otthon és fesztiválon, kül- és belföldön egyaránt. Így már érdemes komolyan dolgozni. Egy dologgal azonban nem számoltam: ma két fesztivált kellett lebontani, ami komoly logisztikai kihívás volt.

Visegrád különleges hely. Mátyás palotájának kertjében bort kínálni megtisztelő feladat, igyekeztünk is felnőni hozzá. A Szent György Lovagrend Európa egyik legkiemelkedőbb középkori fesztiválját rendezi meg évről évre, élmény velük lenni a csapat részeként.

A Balaton Sound egészen más világ, hirtelen váltással ez tisztán látszott. Nagyon élveztem azt is, bár rettentő sokat dolgoztunk a Divino standján. A csapat jó volt, ezért is szép a szakmám. Miklóscsabi reggeli rántottái, Vida Kata és Kamocsay Ákos társaságában feltöltöttek, ám egy bejegyzésnyi ihletem mégsem lett.

Pedig nagyon tanulságos volt a Sound. A fiatalok szeretik a bort, ami nagy öröm. Finom, kellemes társaság alakult minden nap, a borudvar végig tele volt. Jó hír, hogy még hőségriadó idején is tudtunk érdekeset mutatni, ipari mennyiségű fröccs fogyott, és már hozzánk is eljutott az aperol divatja, amely a késői órákban volt különösen érdekes.

Mi is a tanulság? Talán hogy minden alkalomhoz van megfelelő bor, és ha képzett segítséget kap a fogyasztó, akkor nem érheti csalódás. Sok-sok ezer vendég tapasztala alapján néha jobban tudom mire van szükség, mint ők maguk.

Szintén fontos, hogy bár nagyon sok segítséget kaptam, két fesztiválon ugyanúgy nem lehet ott lenni, mint két lovon ülni egyszerre. Rettentő fárasztó volt ugyanis négy nap után az ötödiken két helyről kipakolni, és végignézni, ahogy az emberek után eltűnik minden.

Demeter Endre