borbandi

Utólag bevallom, hogy nem nagyon hittem a sikerben. Mondták, hogy ez a lucabúza kehes jószág, és mégis ez életem első sikeres szántófőldi kultúrával folytatott kísérlete. A napraforgó nem számít ide, mert abban csak kárt tettem gyermekkoromban. Úgyhogy ha nekem is sikerült ilyen szinten, akkor a nagyon tudományos jóslatom az, hogy talán idén elkerülnek minket a természeti és egyéb csapások, amelyek szinte már hétköznapinak számítanak a magyar vidéken. Ezzel a bizalommal kívánok minden kedves olvasónknak boldog, szép, sikeres évet!

Demeter Endre

Luca napján a néphagyomány szerint búzát vetettek, amelynek növekedését előrejelzésnek tekintették a termésre, a család és a jószágok egészségi állapotára vonatkozóan. Szinte minden ősi kultúrában fellelhető a csíráztatás ilyen típusú mágiája, az termékenységi analógia alkalmazása. A lucabúza feltehetően az eraviscus, azaz bronzkori európai földműves kultúrában gyökerezik.

Az év vége pezsgő, eseményekben és hagyományokban igen gazdag időszak. A téli napforduló során újjászülető Természetet rengeteg szokás ünnepli. Valószínűleg Luca is a földi életet fenntartó biológiai folyamatért, a fotoszintézisért felelős Nap, tehát a fény, azaz Luce ünnepe, amely így az antik világ fejlett csillagászati és biológiai ismereteit bizonyítja. A földművesek számára a lucabúza csíráztatása talán a legérdekesebb, hiszen egész életmódunk, megmaradásunk, egzisztenciánk múlik azon, hogy az égiek kedveznek-e a következő esztendőben, vagy sem.

Rügyfakadástól szüretig folymatosan a meteorológiai térképeket bújjuk, számoljuk a csapadékot, fürkésszük az eget. Falun az egyik legfontosabb téma ez. Ha a régi öregek előrejelzése működik, az valóban nagy segítség lesz a tervezéshez. Életemben először kipróbálom, hátha.

Demeter Endre

Az 1986-ban alapított borvidéki díj most új kategóriával bővült, először adták át Pannon-régiós elismerésként. Elnyerésének fő feltétele a tartósan magas minőségű borászati munka, ám a közép-európai gondolat a sógorokban mára annyira megérett, hogy úgy döntöttek, díjazzák azokat, akik a makulátlan szakmaiságnál is többet tesznek le az asztalra. Franz Weningert, aki sikeres burgerlandi borászként vágott bele a soproni borvidék fellendítésébe tulajdonképpen itthon kellene kitüntetni, mert nélküle - véleményem szerint - nem tartanánk itt. Ausztriában azonban jobban figyelnek az ilyesmire, és határokon átnyúló koncepciója, szakmai fejlesztései miatt szerintük munkája Burgerlandnak is hasznos.

Az idősebb Weninger valóban nagyon sikeres embernek számít pátriájában. 92-ben mégis úgy döntött, hogy tovább megy, és először Gere Attilával alapított közös pincészetet Villányban, majd 97-ben sajátot Sopronban. Utóbbit ma már teljes mértékben fia, az ifjabb Franz Weninger irányítja. Az előbbi pedig ma is jól működik. Magyarországon ritkaság, hogy a két partner, Gere Attila és Franz Weninger kiváló kapcsolatban, sőt barátságban van. Ismerve őket persze nem csoda ez, úriemberekről van szó. A maximális korrektséget bizonyítja az is, hogy a kismartoni Eszterházy kastélyban rendezett gálavacsorára meghívta, asztalához ültette barátját, a díjkiosztón pedig maga mellé hívta fiával, az ifjabb Frazzal együtt, mert úgy gondolta, hogy nekik is nagy szerepük van az elismerésben.

Demeter Endre

A szervező Vinoport pályázatot hirdetett, amelyen 83 grafikus indult, közel 200 munkával. A versenymunkák közül egy héttagú szakmai zsűri választotta ki a győztest. A győztes Sárospatakon (Tokaji borvidék) dolgozó grafikus koncepciója az F betű írott formájának szőlőindákra emlékeztető formája, valamint a kör, mint a szőlőbogyó szimbóluma volt.

Az új logó azonban nem az egyetlen eredmény. Üdvözlendő, hogy a történelemben először szinte az összes nagykereskedés, a Bortársaság, a Bor és Más, az In Vino Veritas, a Monarchia, a Radovin, a Terroir Club és a Zwack Izabella Borválogatás együtt csatlakozott egy közös és nemes ügyhöz.

Demeter Endre