Botrányba fulladt a Tokaj-Hegyaljai Mád hegyközségének elnökválasztása szeptember 13-án este. A falu látható többsége kivonult a szavazásról, a településen sosem látott, meghatalmazással szavazók pedig ünnepelték a nagy áruházak polcain található akciós tokaji és egri borairól ismert Promontorbor Zrt. borászának győzelmét. Az eset bizonyítja a hegyközségi köztestületi rendszer szabályozásának csődjét, ám a település szőlőtermelői mindent megtesznek a jog ilyen mértékű sárba tiprásának megakadályozása érdekében, és az összes fellebbezési lehetőséget kihasználják.
Sok mindent láttam már ex-jogászként tárgyalótermekben, ex-gazdasági újságíróként irodákban, magyar állampolgárként pedig tényleg edzettnek tartom magam, de ez az eset olyan nyilvánvalóan kicsavarta és két vállra fektette a jogrendszerünket, hogy kijenelthetem: nem Európában, hanem a Vadkeleten lakom.
Történt mindez ugyanis BAZ Megyében. Itt van a Tokaji borvidék, a világörökség része. Szőlőtermesztési és borkészítési kultúrája miatt vált érdemessé erre a kitüntető címre. Működik itt azonban egy Promontorbor Zrt. nevű cég, amely vidáman él ebből a becses névből, és vissza is él vele. Ők készítik/csinálják ugyanis a teszkóakciós egyet fizet kettőt kap tokaji borokat ócsóért. A szőlőtermelők felé a 2008-as szüret óta vannak százmilliós adósságaik, a hegyközségnek tizenmillióval tartoznak, miközben a madarasteszkós cimborám azt mondja, hogy néha heti nyolc kamion is begördül tőlük a logisztikai központba. Ennek a cégnek a borásza a mádi hegyközség elnöke.
A hegyközség hungarikum, sajátságosan magyar jogintézmény. Köztestület, tanultuk az egyetemen, mindkettőn, a jogin és az élelmiszeriparin is. Az elvi függetlenség, önkormányzás azonban már a szabályok lefektetésénél el lett szúrva, hiszen meghatalmazással bárki, akinek egy tőke szőlője sincs, szavazhat a közös ügyekben. Ezzel csúnyán vissza is élt tegnap a vezér, Gágány úr, aki egyébként szintén jogász...
A mádi szőlőtermelők, azt gondolom jogosan vannak felháborodva azon a tényen, hogy a Promontor úgy működik a községben, hogy nem fizeti ki az embereket. Minden hegyközségi szavazáskor meg kell hallgatnunk Gágány úr hasbeszédét, közgazgasági kioktatását hol a világválságról, hol a nemzetközi helyzet fokozódásáról, avagy a tárgyalásainak fényes kilátásairól. Ami a mellettem ülők kapához, és kaszához szokott kérges kezének láttán, mitagadás, bátor tett.
Most azonban szerintem túllépte a határt. Napirenden kívüli, elvileg kampánybeszédében, majd az utána felszólaló borászának hozzászólásában megfricskázta alapanyagtermelőit, egyetlen - egyébként igaztalan - érvént felhozva, hogy ő az egyetlen felvásárló, az egyetlen megoldás. A jogászi bravúr pedig az volt, hogy a rendszer kiskapuját kihasználva, a település akaratával szemben, kapcsolatainak megmozgatásával összeszedett annyi szavazót, akik meg tudták változtatni a mádi emberek egyöntetű akaratát, és hatalomban hagyták a cég elöljáróját.
A szavazók nyilvánvaló többsége a választás végeredményének kihirdetése után elhagyta a termet. A mádiak lógó orral mentek haza, míg a megfenygetett, illetve a szomszédos kocsmában ingyen itatott bérszavazók ünnepeltek a mádi kultúrházban. Ünnepelték azt, hogy továbbra sem lesznek felújítva a szőlőutak, nem lesz semmi változás, és az emberek ezután sem kapják meg jogos jussukat.
A mádiaknak több ügyvéd ajánlotta fel segítségét, ahogy számos segítőnk akadt korábban a szerencsi erőmű ügyében is. Komoly erők mozdultak meg tehát az ügyben. A csúcsminőségű tokaji bornak ugyanis számos rajongója van, akik felelősséget éreznek a borvidék sorsa iránt.
Demeter Endre
Utolsó kommentek