Számos tanulságot szolgáltatott az Info Rádió Hordóminta című műsorának ma esti adása, hiszen érzékeny témát választottak: Drágák-e a magyar borok, és ha igen, miért.

Szakmailag igényesen, mindkét felet, a borászt, és a keresedőt is meghallgatta a szerkesztő, Kovács András István. Figula Mihály az éttermi hasznonkulcsokra panaszkodott elsősorban, Radosevics Radovan pedig azt sérelmezte, hogy vannak borászok, akik nem hajlandóak elfogadni a kereskedő tanácsait, aki a végfogyasztóval áll napi kapcsolatban.

Számomra érdekes és igen tanulságos volt a műsor, nem csak azért, mert mindhárom szereplő a barátom, hanem mert konstruktívan állt egy valós problémához, és a megoldás felé is mutatott utakat.

Azt gondolom, hogy a borászoknál sok a kockázat, amihez képest a kereskedőé legalábbis kiszámíthatóbb. Mindkét félnél sok az adóteher és kevés az állami segítség. A mulitcégek ereje ebben a szegmensben is igen erős, a fogyasztók tudatossága pedig bár értékelendő, de nem biztos, hogy elegendő. Ilyen a hazai pálya.

Zárszóként egy korábban a magyar borkereskedők egy egészen másik szegmenséről írt, de meg nem jelent cikkem részletét közölném a témában:

A titkolózó, vagy kívülről átláthatatlan társaságok az ostobán kíváncsi embernek talán vonzóak. Számomra azonban zavaróak, mert rendszeresen beléjük botlok, és mert gazdaságilag és emberileg is értelmezhetetlen a működésük. Én pedig értelmes, tiszta és racionális célok mentén építkezem, ezért nem tudunk együtt működni. Vonzó lehet simára borotvált, világpolgár, üzletember-gúnyájuk, ijesztő a maffiózókra emlékeztető hatalmuk, bizsergetően misztikus a démoni összefonódottságuk, háttérben bujkálásuk, örökös feltűnésük.

Lássunk tisztán: a sötét múlt árnyai ők, legyenek látszólag mégoly pompásak, irigylésre méltók is. A jövőnknek nem részei, hiszen az alkotó embert nem értik, ahogy annyi minden mást sem. A titkolózás az ostobaságot vagy rossz szándékot bújtató gúnya csak, és a hajnali ébredéskor kiderül majd, hogy a király meztelen.

Demeter Endre