borbandi

Névnapunk van, Bandi nap. Ezúton köszöntjük Takler Andrist, Andreas Ebnert, Mátyás Bandit, és persze szerzőtársamat, Dorozsmai Endrét, valamint a Juniborbár, a Divino sommelierjét, Egyed Andrist is. Ahogy minden druszánkat!

Nemrég Villányban jártam, tíz-tizenkét évvel ezelőtti első bortúráim helyszínén. Hiszen hová vezessen a borturista útja, miután olvasott egy-két boros könyvet, csemegézett a Borbarát 1999-es és 2000-es számaiból, kitapasztalta, hogy a Szépasszonyvölgyben milyen vegyes a választék, megfordult és hasonló élményeket gyűjtött Tokaj főutcáján? Villány kiváló célpont, hiszen több komoly pincészet is látogatható, nemcsak a pünkösdi bortúrán, hanem egész évben fix nyitva tartással.

Tokajban későn kezdődik és sokáig tart a szüret. Megszoktuk már, de a vége azért mindig próbára teszi az embert. Sok olyan apróság van, ami ilyenkor már valóban sokat vesz ki az ember erejéből. Elfagy a víz, a csatorna, csúszik minden, a gépek, prések is nehezebben működnek.

Egy nagyon kedves barátom a legszebb saját kézzel készített ajándékkal lepett meg, amit valaha kaptam. Ezt az adventi asztaldíszt a szamorodnim ihlette. Meg kell osztanom, mert méltó kezdetnek tartom a szeretet és a Természet újjászületésének ünnepéhez. A fő tanulság számomra az, hogy érdemes szép borokat készíteni, és a legjobb tudásunk szerint létezni a világban.

Megoszlanak a vélemények abban a kérdésben, hogy Hamvas Béla klasszikus műve, "A bor filozófiája" mögött mekkora borismeret húzódott meg. Azt viszont mindenki kényszeredetten vagy nem, de elismeri, hogy Hamvas nagyon jó ösztönnel közeledett a borokhoz. Nem véletlen, hogy a legtöbb említettsége a műben a somlói boroknak van - amely borvidék egyébként érdekes módon kimaradt a "Borkatalógus - vázlat" c. fejezetből.

Tömegessé vált a visszatalálás a hagyományos készítésű termékekhez. A hétvégén a Millenárison rendezett Kézműves Magyar Ízek Vására igazán sikeres volt, annyira, hogy rá is szerveztek, magyar szokás szerint. A kiállításból keveset láttam, de mindenki azt mondta, hogy jó hangulatú, olajozott, korrekt rendezvény volt.

Sűrű programokat ígér a hétvége, ezért időben ajánljuk. A Hungexpo-n Ízek és Borok kiállítás lesz Vida Péter ajánlásával, a Terroir Klub a Vörösmarty téren mutat be 30 általuk forgalmazott borászatot, a Millenárison pedig másodszor rendezik meg a Kézműves Magyar ízek Vásárát, ahol a természetes készítésű ízek teljes spektrumát végig lehet kóstolni. Utóbbi kettőn mi is részt veszünk, mert érdekesnek ígérkeznek, és mert tudunk egyszerre több helyen is lenni.

A hétvégén Móron három fiatal borász szervezett közös programot. A Móres-T több szempontból haladó rendezvény volt, hiszen a facebookon szerveződött, összefogásra alapult, tele volt fiatal kollegákkal más vidékekről, feszes volt a tempója, ám nagyon laza a hangulata, és minden rendben volt. Ilyet ritkán látunk.

Ma van a Magyar nyelv Napja, most először. Amikor ezt megtudtam a rádióból, gondolkodóba estem. Jó hogy van napja a csodás nyelvünknek, de a bor szaknyelvét talán művelnünk kellene még, ha már boros nemzet vagyunk.

A Szent Márton Újborfesztivál és Libator nevű rendezvényen ismerkedhetnek a 2011-es évjárattal az érdeklődők november 12-én és 13-án a szentendrei Skanzenben. A hely szerethető, mert családbarát, és mert lesz színpad, zene, kézműves foglalkozás, libás étel, és persze újbor.

A Márton-nap az újbor ideje, szaporodnak a vacsorák, bemutatók, debütáló friss tételek. Pár éve felkapottnak számít megülni a borászok védőszentjének napját, tegyük is, hiszen ünnepelni jó dolog. Még akkor is, ha a háttérben ürességet látunk...

A BORszágjárás keretein belül több nagyvárosba, így Budapestre is elhozták a szervezők Somló hegyének 14 borászát, akik 3-3 bort mutattak meg az érdeklődő közönségnek. Mácsai Ilcsi ott volt a Festetics palota impozáns épületében a rendezvényen.