borbandi

Költöznek és megújulnak Borbandiék. Ezentúl a borbadni.hu-n leszünk elérhetőek. A cél marad, azaz borról írunk, a tudásszomj csillapítására. Igyekszünk a fogyasztókat továbbra is korrekt és pontos információkkal ellátni, saját döntéseik megalkotásának segítésére.

A tavalyi első, hagyományteremtő rendezvény sikere nyomán újra megrendezi a borász pókert a Mádi Kör Eredetvédelmi Egyesület. Újra összehívjuk a magyar borászokat egy kellemes hétvégére, ahol egymás társaságát, borait, és a játék örömét egyszerre élvezhetik.

Nagy alkotások többnyire szerelemből születnek. S nem feltétlenül egy emberi lény iránt érzett elragadtatottságból, hanem a művészet, irodalom, gasztronómia vagy akár a bor iránt táplált, szerelemszerű rajongásból. Érvényes ez megannyi borra, melyet nem az egzisztenciális kényszer szült, hanem a borász minőségre való törekvése. "Kiadó és közönség nem létező tényezők a szellemi alkotás szuverenitása előtt" - írta Szabó Dezső 1922-ben a Panasz című kötetben. S így van: ha valaki nagyot akar alkotni, nem lesheti fél szemmel azt, hogy mit kíván éppen a közönség.

Egyre több étteremben van már pohárnok, azaz sommelier. Üdvözöljük is őket, mint a hamarosan érkező madarakat. Nem is olyan régen csak egy maroknyi haladó gondolkodású vendéglátós volt, aki erre a célra alkalmazott embert, akit jellemzően ki is képeztetett. Mára eljutottunk odáig, hogy azt mesélik: a vendég inkább nem is iszik bort, ha nagykereskedő adta a borlapot, és nincs sommelier, aki ajánlana valamit az ételhez.

Igen kellemes élményem volt az utóbbi időben a Borjour Magnum. Tavaly és tavalyelőtt kimaradt sajnos, de idén sikerült eljutni. Persze a bőség zavaráról szólt, de azért csak sikerült rendet vágni a káoszban, elsősorban azokra a pincészetekre utaztunk, melyeket nem ismertünk.

Másfél évtizede, midőn az első minőségi borokat kóstolgattuk a Várbarlangban az akkori borínyenc igazgatónak köszönhetően, hatalmas sikerélmény volt felfedezni a "fajtakaraktert", megjegyezni a pincészetek mellett fajtaneveket, kialakítani a borok világában az első fogalmi kapaszkodókat azon túl, hogy édes, száraz, fehér, vörös. Az ember automatikusan alakítja ki a fajta-centrikus kóstolási készséget, s hamar választ kedvenc fajtákat.

A hétvégén rendezik a Kocsonyafesztivált Miskolcon. A fesztivál hármas célja a gasztronómia, a bor és a művészet közvetítése egy időben, egy helyen. Idén a Kárpát-medence értékeit bemutatva Románia a díszvendég, a borok terén pedig a Tokaji Borvidék egyik legérdekesebb települése, Mád mutatkozik be.

Már 7 éve tart a rendezvénysorozat, amellyel a magyar vendéglátás Münchausenként megpróbálta magát a hajánál fogva kihúzni a csávából. A rendezvénysorozat sikeres, a számok legalábbis azt mutatják, hogy 200 ezer embert érdekel a dolog.

Számos tanulságot szolgáltatott az Info Rádió Hordóminta című műsorának ma esti adása, hiszen érzékeny témát választottak: Drágák-e a magyar borok, és ha igen, miért.

A hétvégék általában a kóstolókról és a vendégekről szólnak, de van kivétel. Vasárnap kiszabadultunk, és ennek örömére nem ittunk, hanem vezettünk.

Kialakulóban van egy rendkívül hasznos és értékteremtő hagyomány, a Furmint Február: hasonlóan ahhoz, ahogy a Márton nap is szép lassan beitta magát a vendéglátóipar világába s ma már természetes dolog, hogy majd' minden vendéglő libaételeket kínál Márton napkor és igyekszik újborokat is beszerezni hozzá, úgy a Furmint Február sem szorítkozik lassan az egyébként parádés Mezőgazdasági múzeumbeli kóstolóra, hanem vendéglők serege, borszaküzletek is csatlakoznak az akcióhoz.

Úgy egyeztünk Endre kollegámmal, hogy mindketten írunk a Borbandi-turnéról, annál is inkább, mert érdekes lehet ugyanaz az esemény két szemszögből. Elvégre az egész blog erre a kettőségre épül: hogy néz ki a borok világa a termelő és a fogyasztó perspektívájából? Persze van a dolognak némi pikantériája is abban az értelemben, hogy nem könnyű olyan hangnemet találni, mely nemcsak tárgyszerű, hanem annak is látszik.