borbandi

Szilveszterkor fogy el a legtöbb a gyöngyöző italból, amely teljesen összefonódott az új esztendővel, ezzel a különleges alkalommal. Titokzatossága és ünnepélyessége miatt mára a szilveszter jelképéve lett. Nálunk a vasárnapé is, hiszen 2003 óta folytatunk kísérleteket hagyományos készítésű nyerspezsgőkkel, amelyek nagyon szépen kísérik az összes ünnepnapot.

Szerintem mindenki vágyik egy jó pezsgőre, és meg is érdemli azt. Végeztem a karácsonyi szállításokkal, rengeteg mosolyt kaptam. Nem is csoda, hiszen olyasmit adtam, aminek van értelme. Hazaérve viszont ha végignézek a beérkezett ajándékok hadán, sírni tudnék azon a sok kidobott pénzen és energián, amit tökéletesen haszontalan, felesleges, sokszor giccses, és értelmetlen kacatok céges logózására költöttek.

Hamarosan elárvereznek egy-egy palack kétszáz éves Juglar és Veuve Clicquot pezsgőt, amelyek egy elsüllyedt hajóról kerültek elő. Erről eszembe jutott, hogy szólok: a peszgő degorzsáláskor van a legjobb állapotban, a végleges dugózás után már nem érdemes elrakni a palackot.

Néhány napja szert tettem egy multifunkciós eszközre, ami elvileg nyomtat, szkennel, faxol, miegymás. Volt is nagy öröm, de kiderült, hogy nem adtak hozzá kábelt. Azóta megtudtam, hogy nem is szoktak. Megoldottam, pezsgőt is bontottam, de tényleg így kell ennek mennie nálunk?